A jogszabályok eddig is módot adtak arra, hogy a munkáltatók az adómentes juttatások körében dolgozóik javára kockázati életbiztosítást kössenek. Az év elejétől hatályba lépett egyszavas "betoldás" viszont azt is lehetővé tette, hogy a munkáltatók értékhatár nélkül, járulékmentesen, költségként elszámolhatóan kössenek magán-betegségbiztosítást munkavállalóikra - ismerteti a lap.

A kis cégeknél így egyre inkább megéri a dolgozókat a lehető legalacsonyabb béren bejelenteni, hiszen ezzel csökkenteni lehet a meg nem kerülhető egészségbiztosítási járulékterhet, ugyanakkor nagy összegű magán-egészségbiztosítás formájában adó- és járulékmentesen tudnak jelentős jövedelemkiegészítést adni a dolgozóknak. A kockázati életbiztosításokkal eddig elsősorban a nagyvállalatok éltek, újabban viszont egyes cégek "becsempészték" a széles körben nyújtható cafetériaelemek közé - mondta a lapnak Molnár Lajos regisztrált pénzügyi tervező, aki szerint a módszer elvben mindkét fél számára előnyös: a vállalatok a biztosítás költségeit egyszerűen leírják, a dolgozók pedig pluszjövedelemre tehetnek szert. A munkáltatók élhetnek azzal a lehetőséggel is, hogy nemcsak folyamatos, hanem eseti díjakat is befizetnek a számlára.

Ezzel a megoldással rendeltetésszerű használat esetén nincsenek adójogi problémák. Gond akkor lehet, ha a dolgozók a biztosításokból túlságosan korán, például 2 év múlva kiveszik az eseti befizetéseket, ez ugyanis adó- és járulékcsalásnak minősülhet - tette hozzá. A baleset-biztosítással összefüggő törvénymódosítást a pénzügyi tervező elvi jelentőségűnek nevezte. Az egyszavas változtatás ugyanis szerinte megnyitotta az utat az egészségügyi szolgáltatások "plebejusok és patríciusok" számára igénybe vehető szétválásának irányába.

Népszava