A Rodin szervezésében tartott VIII. Magyar Munkaerő-kölcsönzési Konferencia résztvevői a HR Portál kérdésére egyöntetű választ adtak. A kölcsönvevői és kölcsönbeadói érdekek azonosak, a 2008/104/EK irányelv érvényesítésénél mindkét fél egyetért abban, hogy az a 2011. december 5-ei bevezetéstől legyen hatályos, azaz a kölcsönzés maximális időtartamát onnan számítsák, melynek hossza lehetőleg öt év legyen - foglalta össze Látrányi Bea, a Job and Career Kft. cégvezetője a konferencián hallott véleményeket. Az indirekt és a direkt foglalkoztatásban is gyakori, hogy három-öt évig, esetenként ennél hosszabb ideig is bérelt munkaerőként dolgoznak munkavállalók. Ez a szellemi és a hosszabb betanulást igénylő szakmai munkaköröknél jellemző, de betanítottak esetében is egyre többször előfordul a folyamatosság - mondta Látrányi Bea.

A szakember szerint a kölcsönbevevő cégek körében végzett reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a kölcsönvevők nyolcvan százaléka nem tudná átvenni a munkavállalókat, amennyiben a kölcsönzés időtartamát az irányelv által javasolt fél évben maximalizálnák. Ennek oka az, hogy a külföldi anyacégek létszámstopot irányoztak elő, részben azért, mert nem látják előre termelési tervüket, igényeket, ezért rugalmas foglalkoztatási politikát kell alkalmazniuk. E nélkül versenyképességük jelentősen csökkenne, és nem lesz vonzó számukra a hazai foglalkoztatás.

Horváth István ügyvéd, egyetemi docens munkája az európai uniós direktíva bevezetési lehetőségeiről szóló jogszabály-tervezete, mely az SZTMSZ és a MMOSZ javaslatainak részeként került a gazdasági minisztérium asztalára tavaly decemberben.

A konferencián előadást tartó Dr. Kiss György, a Pécsi tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (PTE ÁJK) tanszékvezető professzora kiemelte, hogy a direktíva lehetőséget biztosít arra, hogy az egyes országok saját munkaerőpiacuk fejlettségéhez mérten értelmezzék az egyenlő bánásmód elvét, ezért van lehetőség az eltérésre. Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) alelnöke elmondta, hogy a kölcsönzők érdekei akkor érvényesülnek, ha a jelenleginél rugalmasabb szabályozást fogadna el a kormány, az ideiglenességet minimum öt évben határozzák meg, mely a kölcsönzött munkaerő kölcsönbevevőnél történő foglalkoztatásának felső határát jelenthetné. Az úgynevezett ekvivalencia elve jelenlegi formájának megtartása szintén fontos lenne, amely fél év alkalmazás után kötelez a belső dolgozókéval azonos bér kifizetésére, a béren kívüli juttatások esetében pedig egy, illetve két évet követően kell a kölcsönbevevő saját dolgozóival azonos mértékű juttatásként megfizetni. - A kölcsönzés rugalmasságot ad a munkapiacnak, és a munkáltatóknak a mostani időszakban erre van a legnagyobb szükségük.

A direktíva alapján készült szakmai javaslat szerint december 5-től megnyílnának a közszféra álláshelyei a kölcsönzött munkavállalók előtt a közhatalom gyakorlásával nem járó területeken. A javaslatok között szerepel, hogy a kölcsönzők egyes esetekben állami támogatást igényelhessenek a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott személyek után. A javaslat értelmében a külföldi székhelyű kölcsönbeadók számára is kötelezővé tennék kétmillió forint banki letétbe helyezését. Horváth István szerint út nyílhat a klasszikus munkaviszonyhoz azzal, hogy a megüresedett állásokról tájékoztatni kell a kölcsönzött munkavállalókat is, a belső dolgozókhoz hasonlóan.

A magyarországi termelő és gyártó cégek a jelenlegi szabályozás mellett érzik biztosnak működésüket, ezért létfontosságú, hogy a kormányzat asztalán fekvő ágazati javaslatainkról mihamarabb döntés szülessen - fejtette ki Dénes Rajmund. - Az MMOSZ felmérése szerint százezer munkahely megtartása forog kockán. Közös érdek, hogy a gazdasági környezetre leginkább érzékeny iparágak Magyarországon maradjanak, és fejlesszenek, viszont a 2012-es tervezéseik miatt mihamarabb pozitív döntés szükséges lenne a kölcsönzés jövőjéről - tette hozzá. A halogató - közvetlenül a decemberi időpont előtti - vagy a direktíva szigorú alkalmazását alkalmazó döntés miatt egyúttal elveszhet a magyar munkaerő-kölcsönzők kelet-európai régiós versenyelőnye is. Dénes Rajmund szerint a bizonytalanság a legrosszabb, legveszélyesebb. Amennyiben a képzett munkaerő nem talál majd munkát Magyarországon, abban az esetben felgyorsulhat a szakképzett munkaerő kiáramlása az országból.

Hortobágyi László, a Work Force Kft. munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője részt vett a direktívával kapcsolatos álláspont kialakításában, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) Munkaerő-kölcsönzési szekciójának tagjaként. Megerősítette, hogy a munkaerő-piaci szereplők többsége, a kölcsönbevevők is, közös álláspontot alakítottak ki, melyet a felek egységesen képviselnek. Kovács Krisztián, a Jobconcept Kft. cégvezetője hozzátette, hogy a tényleges párbeszédhez nagy szükség van a kormányzati segítségre. - Egyszerűen arra, hogy lássuk, mit akar elérni a döntéshozó, és hol látja ebben a tervben az iparág helyét, feladatát - tette hozzá. Információnk szerint az érdekképviseletek eddig nem kaptak konkrét választ javaslataikra a kormányzat részéről.

Berta László