A
válságot követően a cégvezetők vállalati stratégiájában
elsődleges lett a piaci pozíció megerősítése, a források
átcsoportosítása, a márkakép folyamatos javítása, illetve
megfigyelhető, hogy a cégek elsősorban alaptevékenységeikre
koncentrálnak, és innovációs tevékenységeiket is ennek mentén
valósítják meg - mondta előadásában Ormosi Viktor, a HP
Magyarország ügyfélkapcsolati igazgatója. Szerinte ma sokkal
inkább az a cél, hogy ha az üzleti volumen csökken, akkor ezt az
alatta lévő szerkezet is le tudja követni, ezért szerveznek ki -
a stratégia kivételével - egyre több területet.

Hangsúlyozta:
az outsourcing létezik ma Magyarországon és nem csak IT
outsourcingból áll. Ez Ormosi Viktor szerint megéri a cégeknek,
hiszen ha például egy vállalat eladja az eszközállományát, és
ezt szolgáltatásként kapja vissza, akkor ezzel az
újrahasznosítással ezt innovációra tudja fordítani. A HP
Magyarország ügyfélkapcsolati igazgatója a hazai helyzetet
jellemezve elmondta: a magánszektorban kicsi a piac, ráadásul a
magyar költségstruktúra eltér az európai normáktól, az
értéklánc alapú virtuális cégek pedig még csak most kezdenek
kialakulni, az állami szférában pedig erős az in-sourcing. Úgy
véli, a jövőt illetően a pénzügyi szektorban jelenhet meg egy
kiszervezési hullám.

Zsákutcában a magyar gazdaság

Bár
a magyar gazdasági előrejelzések rövid távon nem kedvezőek --–
a GKI Gazdaságkutató szerint jövőre egy százalékos visszaesésre
lehet számítani, a GDP 1,5 százalékkal csökken - stratégiailag
azért vonzó országnak számítunk. A gazdaságpolitikai
intézkedések azonban a kiszervezési folyamatokban résztvevő és
a globális értékláncba bekapcsolódó kis és középvállalkozások
teljesítményét fogják vissza leginkább - mondta Vértes András,
a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Szerinte a magyar
gazdaság zsákutcában van, és ha a kormány nem változtat az
irányon, akkor a célok közül szinte egyik sem tud teljesülni,
vagyis nem csökken tartósan az államadósság, nem gyorsul, hanem
lassul a gazdasági fejlődés, nem nő a foglalkoztatás, a
munkanélküliség pedig nem csökken, és ahelyett, hogy a tőke
befelé áramolna, kifelé megy. Vértes András úgy látja, mivel
szerkezeti reform még szinte sehol nem indult meg, jövőre jelentős
adóemelésekre és a kiadások csökkentésére kell számítani. Az
adóterhek növekedése és a kötelező bérkompenzációval járó
plusz terhek tovább rontják a kkv-k amúgy sem rózsás helyzetét
- mondta a GKI Gazdaságkutató elnöke.

A kkv-k
exporttevékenységét segítik

A negatív gazdasági
tendenciák ellenére Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági
Hivatal (HITA) elnökhelyettese pozitívnak nevezte, hogy az utóbbi
két évhez képest idén élénkült a befektetői érdeklődés
hazánkban. Közel 100 befektetői projektet kezelnek, amelyek
negyede szolgáltató központokhoz kapcsolódik ugyan, de új
szektorok is megjelentek, például az élelmiszeripar.

A
kormány exportfejlesztéssel és befektetés ösztönzéssel
foglalkozó ügynökségének a célja, hogy az exportban növelje a
mikro-, kis- és középvállalkozások arányát. Jelenleg ugyanis a
teljes magyar exportnak mindössze körülbelül 18 százaléka
származik a kkv-któl, ebből 6 százalék indirekt export, azaz
multinacionális cégek beszállítóiként, 5 százalékát pedig
nem magyar tulajdonú vállalkozások adják --– mondta Kerekes
György.

A kkv szektorban a legtöbb céget az élelmiszeripar,
a textilipar, fémipar és a gépgyártás adja, míg az informatika,
a biotechnológia és a környezettechnológia területén működő
vállalkozások csak kisebb számban termelnek exportra. Elsődlegesen
Németország, Románia, Ausztria, Szlovákia és Olaszország a
célpiacunk, de erőteljesen kezd feljönni Szerbia is - --–
mutatott rá az elnökhelyettes. Hozzátette: míg 2008-ban csak
három, addig ma már 16 szektor külpiaci stratégiájával
foglalkoznak. Ennek oka, hogy kevés az exportőr cég - körülbelül
ezer lehet -, fontos őket megtalálni, egyedi igényeikre
koncentrálni, mivel ez a szektor lehet a versenyképesség motorja,
és itt valósulhat meg leginkább a munkahelyteremtés.

Ahhoz,
hogy egy kis vagy közepes vállalkozás a külpiacon is megjelenjen,
több feltételnek kell megfelelnie. A legfontosabb, hogy a cégvezető
rendelkezzen alapvető menedzsment ismeretekkel, az
exporttevékenységnek legyen egy dedikált felelőse, legyen meg a
minimális nyelvtudás a cégben, legyen a külpiaci terjeszkedéshez
minimális forrás, illetve minőségbiztosítási tevékenység is
szükséges. A HITA elnökhelyettese szerint a külföldi
terjeszkedés egyik legnagyobb akadálya, hogy a cégvezetők nem
elég felkészültek, hiányos a tudásuk. Ezért a kormány jövő
év elejétől Kkv Akadémiát indít, ahol korszerű üzleti
ismereteket, külkereskedelmi technikai ismereteket tanítanak majd a
vezetőknek. Emellett hamarosan meghirdetnek egy olyan kereskedelmi
fejlesztési pályázatot, amellyel a kkv-k elsősorban külpiaci
marketing tevékenységre nyerhetnek támogatást.

Kerekes
György tájékoztatása szerint ezen felül uniós és hazai
pályázati források is rendelkezésre állnak, ugyanakkor direkt
exporttámogatást az uniós jog miatt nem adhat a kormány. A
hamarosan elfogadásra kerülő külgazdasági stratégia fontos
eleme még a támogatott hitelkonstrukciók, és az exporthitel
biztosítás újrarendezése is.

Kicsik és nagyok: milyen
elvárásokat támasztanak egy beszállítóval szemben?

A
konferencián a kkv-k üzleti lehetőségeinek a növeléséről is
szó esett, amelyben nagy szerepük van a nemzetközi
nagyvállalatoknak. Az együttműködést azonban több tényező is
nehezíti. A kis és közép vállalati oldal például azt
sérelmezte, hogy sokszor nem jutnak tovább a beszerzési
osztálynál, és nem tudnak a döntéshozókkal --– például HR
osztállyal - tárgyalni a szolgáltatás minőségéről, a megbízó
valódi elvárásairól. Másrészről az is problémát jelent, hogy
a beszállítói kör gondolkodásmódja különbözik a multikétól,
ezért csak nehezen tudnak bekapcsolódni a globális értékláncba,
emellett a kkv-k innovációs teljesítménye is elég szerénynek
mondható.

A nagyvállalatok képviselői hangsúlyozták: a
beszerzés bonyolult folyamat, és a beszállítóknak számos
kritériumnak kell eleget tenniük. Takács János, az Electrolux
kelet-közép-európai holding vezetője elmondta: náluk a beszerzés
feladata olyan proaktív beszállítók bevonása, amelyek képesek
az Electroluxon belüli többfunkciós együttműködésre. Komoly
értékelési rendszerük van, hasonlóan a BT-hez, ahol globális,
integrált működést várnak el a kkv-któl.

A
Volkswagennél pedig ahhoz, hogy alkatrész beszállítóként
bekerüljön hozzájuk egy cég, minden olyan informatikai rendszert
ismernie kell, amit az autóipari konszernnél használnak, szükség
van egy teljesített minőségi és fejlesztési auditra, kell, hogy
legyen a cégnél olyan dolgozó, aki készség szintjén tud műszaki
német nyelvet beszélni, illetve ismerni kell a VW-es folyamatokat,
módszereket. - Azaz, minden tudnia kell, mint a többi
beszállítónak, csak jobban, vagy olcsóbban --– összegezte
Beraczka Tamás projektmenedzser. A számok azt mutatják, hogy ennek
a feltételnek nem lehetetlen megfelelni: a Volkswagen konszern
2010-ben 89,7 millió euró értékben vásárolt alkatrészeket, és
tavaly nyolc új beszállítóval sikerült megállapodnia.

Szilágyi
Katalin