Pénztárak

Az önkéntes pénztárakról szóló törvény megfogalmazza, hogy egységesen kell biztosítanunk a pénztári hozzájárulást azon munkavállalóknak, akik legalább 6 hónapja munkaviszonyban vannak, hacsak a munkavállaló erről írásban le nem mond.

Ez a szabály csak a pénztári hozzájárulásra vonatkozik, más juttatásoknál nem kell figyelembe venni

Egyes meghatározott juttatások - a kiadás feltétele miatt

Az adótörvények 70. paragrafusának 1a) szakasza a személyi jövedelemadó törvényben nem nevesített juttatások adójának megállapításánál hoz még egy egységességre vonatkozó szabályt.

Ez alapján - ha mindenki egyformán kap (vagy csoportokat alkotva vagy cafeteriában választja) bizonyos juttatásokat - ezek adója 43,66%. Összevissza adva jövedelemként adózik.

Az egyéb a törvényben nevesített juttatások (Pénzösszeg, SZÉP-kártya, Kulturális belépő, lakáshitel támogatás stb.) kedvező adózása érvényesíthető az egységesség nélkül is.

Munkajogi esetek

A munkajog szerint

" A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. ...
(2) Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.
(3) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni."
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján tehát a hasonló munkakörben, felelősségi körben lévő munkatársakat nem különböztetjük meg bérben, juttatásokban az alábbiak alapján:
"valós vagy vélt
a) neme,
b) faji hovatartozása,
c) bőrszíne,
d) nemzetisége,
e) nemzetiséghez való tartozása,
f) anyanyelve,
g) fogyatékossága,
h) egészségi állapota,
i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,
j) politikai vagy más véleménye,
k) családi állapota,
l) anyasága (terhessége) vagy apasága,
m) szexuális irányultsága,
n) nemi identitása,
o) életkora,
p) társadalmi származása,
q) vagyoni helyzete,
r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
s) érdekképviselethez való tartozása,
t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)"

Az elvégzett munka természete, minősége, mennyisége, a munkakörülmények, a szükséges szakképzettség, fizikai vagy szellemi erőfeszítés, tapasztalatok, felelősség, a munkaerő-piaci viszonyok alapján lehet különbséget tenni a bérek és juttatások területén.

Ebből a mennyiségi, minőségi, teljesítmény mutatókat nem célszerű a juttatásoknál használni, mert a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. paragrafus 10. szerint jövedelemként kell adózni az ilyen feltételekkel kiadott juttatások után.

Összefoglalva:

I. Béren kívüli juttatások adhatók különböző mértéken:
- a személyesen közreműködő tagnak a munkavállalókhoz képest
- a különböző munkakörökben dolgozóknak

II. Az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulásra érdemes külön figyelni! (erre van egységesítő szabály)

III. Nem egyszerű a helyzet, ha teljesen azonos munkakörben lévők közt akarunk különbséget tenni.

IV. Nem nevesített juttatásoknál (pl. ruházati utalvány) a kedvező adózáshoz be kell tartani az szja. törvény 70. paragrafus 1a) szakaszát.

V. Törvénysértő a részmunkaidősök, határozott idejű foglalkoztatottak hátrányos megkülönböztetése.

VI. Jövedelemként kell adóznunk, ha a béren kívüli juttatások kiadása teljesítménykritériumok alapján kialakított csoportoknak történik. Érdemes tehát más szabályokat alkalmazni.

Fata László
cafeteriatrend.hu