A
jövőben valószínűleg felértékelődnek az adómentesen adható
béren kívüli juttatások, mivel a hétfőn elfogadott adótörvények
szerint a cafeteria rendszer többet adózik a következő évtől. A
munkáltatóknak 2012. január elsejétől a béren kívüli juttatás
adóalapként meghatározott összege után ugyanis 10 százalékos
egészségügyi hozzájárulást is fizetniük kell a 16 százalékos
személyi jövedelemadó mellett. A törvényben meghatározott
értékhatár felett, illetve ha a béren kívüli juttatások
együttes értéke meghaladja az évi 500 ezer forintot, az e feletti
rész után továbbra is 27 százalékos egészségügyi
hozzájárulást kell fizetni.

A leginkább kedvelt étkezési
utalványok rendszere úgy alakul át, hogy a meleg étteremmel
rendelkező munkaadók adhatnak a dolgozóknak egy 12.500 forintos
étkezési juttatást, másrészről igénybe lehet venni havi 5 ezer
forint értékben az úgynevezett Erzsébet-utalványt, amelyet
kizárólag a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) fog
kibocsátani. Ez az étkezési jegy meleg és hideg élelemre is
fordítható, a munkaadónak pedig több mint 30 százalékkal
kedvezőbb annál, mintha munkabért adna az alkalmazottjának -–
fogalmazott Horváth Endre, az MNÜA elnöke. Mint mondta, az
utalvány pénzügyi eredményéből indul a szociális és
gyermekétkezési program, Erzsébet program néven, amelynek első
eleme februártól a bölcsődei étkeztetés lesz.

A cégek a
dolgozók étkeztetését ezen kívül a SZÉP-kártyával is
támogathatják. Mint Körtvélyessy László miniszteri biztos a
konferencián közölte: jövőre 300 ezer forintról 450 ezer
forintra emelkedik a kártyával kedvezményesen -– azaz 16
százalék szja plusz a 10 százalékos eho -– adható juttatások
kerete. A következő évben már működik a kártya három "zsebe":
a szálláshely kártya számlájára legfeljebb 225 ezer forint
támogatás adható kedvezményesen, a vendéglátás kártyára,
amelybe beletartozik a meleg konyhás vendéglátás, munkahelyi
étkeztetés is, 150 ezer forintot lehet kedvezményesen utalni, míg
a szabadidő kártyára, amely a rekreációt és az egészségmegőrző
szolgáltatásokat is magába foglalja, 75 ezer forint adható.

A
háromféle juttatást külön-külön is igénybe lehet venni -–
közölte a miniszteri biztos, hozzátéve: a SZÉP-kártya egy
elektronikus utalvány, ami úgy működik, mint egy bankkártya.
Előnye, hogy használatával sem a munkáltatót, sem a
munkavállalót nem terheli díj, egyedül a szolgáltatóknak kell
1,5 százalékos forgalmi jutalékot fizetniük utána. A rendszer
átlátható és rugalmas, a munkavállaló személyre szabott
kártyáján nyomon követhető az egyenleg, amely örökölhető.
Körtvélyessy szerint hamarosan 20-30 ezer között lesz az
elfogadóhelyek száma.

Dr. Andrási Jánosné, a Nemzeti
Adóhivatal ügyfélkapcsolati és tájékoztatás főosztálya
vezetőjének tájékoztatása szerint változatlanok maradtak a
saját üdülőben történő üdültetés szabályai, annyi
újdonsággal, hogy már nem csatlakozik hozzá az üdülési csekk,
de nem változnak az iskolakezdési támogatás, a havi bérlet
juttatásának, az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz való
juttatásnak, a felnőttképzésnek és az iskolarendszerű képzésnek
a szabályai sem. A hivatali, üzleti úttal kapcsolatban köteles a
munkáltató megtéríteni részben a költségeket, külföldi
kiküldetésnél azonban 2012-től a napidíjból elszámolható
összeg lesz, belföldi kiküldetésnél viszont ez adóköteles
marad.

Fata László, a Cafeteria TREND magazin szakértője
kiemelte, maradtak a rendszerben adómentes elemek is, így a
sporteseményre szóló belépő, a számítógép használatba
adása, a kockázati életbiztosítás, a munkába járás
megtérítése, a végtörlesztés támogatása (7,5 millió forintig
adómentesen kifizetheti a munkáltató).

A HR-esek
háromnegyede nem tudja, mibe kerül a cafeteria rendszer
működtetése

Az elmúlt évek adójogi változásai miatt is
célszerű a HR-eseknek tisztában lenniük a jogi környezettel,
hogy költséghatékonyan tudjanak tervezni a cafeteriát illetően,
már csak azért is, mert még mindig ez számít az elkötelezettség
egyik motorjának. Ugyanakkor ha az Országos Humánpolitikai
Egyesület (OHE) által idén bevezetett cafeteria indexet nézzük,
amely a cafeteria tudatosságot mutatja a vállalatoknál (felmérik-e
a dolgozók igényeit, mennyire tervez költségtudatosan a HR), elég
alacsony értéket kapunk, mindössze 57,6 százalék egy 100-as
skálán mérve -– mondta Szűts Ildikó a Cafeteria Index Felmérés
eredményeit ismertetve.

Az OHE elnöke az egyik legnagyobb
problémának nevezte, hogy a HR-esek háromnegyede nem tudja,
mennyibe kerül a béren kívüli juttatási rendszer működtetése
és a cégeknek csupán 37 százaléka méri rendszeresen a
cafeteriával való dolgozói elégedettséget. A megkérdezett több
mint százezer dolgozó nagy része nem érzi úgy, hogy elmondhatná
a véleményét ebben a témában, ezért is beszédes adat, hogy a
felmérésben résztvevő cégeknél (65 százalék külföldi
tulajdonban lévő, 27,9 százalék magyar vállalat) 14 százalékos
az átlagos fluktuáció.

A kutatás szerint a cégek
cafeteria rendszerüket 1-14, átlagosan 6 éve működtetik, és
idén 300 ezer forint volt az átlagos éves cafeteria keret. A
vállalatok 52 százaléka nyilatkozta azt, hogy választható béren
kívüli juttatási keretet ad, 55,9 százalékuk azonos, fix
összeget nyújt minden munkavállalónak. A vállalatok 17,6
százalékánál az alapbér adott százalékát kapják a dolgozók
béren kívüli juttatásként, az alapbér százalék pedig 3-10
százalék között szór. A felmérésből kiderül, hogy a cégek
17,6 százaléka munkaköri kategóriánként ad cafeteriát.

Szűts
Ildikó elmondása szerint a dolgozók általában juttatási
listából választhatnak, de van, hogy a cég határozza meg az
elemeket. A legkedveltebb juttatások az egészségpénztári
befizetések, az étkezési utalvány, valamint az üdülési csekk,
de már egyre többen említik meg a SZÉP kártyát is, amelyet a
nyilatkozók 75 százaléka tervez bevezetni.

A cafeteria
rendszerekben a hagyományos juttatások mellett olyan elemek is
megtalálhatóak, mint a dolgozói kamatmentes lakáshitel
részleteinek a törlesztése, az adomány, valamint a számítógép
használat. Elmondható, hogy minden vállalatnál van utalvány,
viszont kártyát csak a munkavállalók negyede használ. Az OHE
elnöke szerint ez változni fog a jövőben, hiszen a cégek 56
százaléka gondolkodik azon, hogy az utalványokról áttér a
kártyás rendszerre, így a pénzügyi eszközök használata új
HR-es kommunikációt fog igényelni.

A felmérés arra is
rávilágít, hogy a cégek 64,3 százaléka működteti saját
erőforrással a rendszert, 35,7 százalékuk saját és külső erő
bevonásával. Speciális cafeteria szoftvert 39 százalékuk
alkalmaz.

Ami a jövőt illeti, a vállalatok 76 százaléka
számolt be arról, hogy újragondolja a rendszerét, egynegyedük új
szolgáltatót akar keresni, 13 százalékuk nem tudja, milyen
változást tervez, 5 százalékuk kiszervezné ezt a fajta munkát,
és ugyancsak 5 százalékuk tervezi megszüntetni a cafeteriát.
Háromnegyedük gondolkodik a keretösszeg megváltoztatásán, ami
általában 3-5 százalékos növekedést jelent, 31 százalékuk
viszont azt mondta, hogy 15-20 ezer forinttal emeli a keretet.


Egyre jobbak a cafeteria rendszerek

Sokszínűek és
vállalaton belül is különböző a megítélésük a béren kívüli
rendszereknek, amit az Év Cafeteria Rendszere verseny is
visszaigazol. A második alkalommal meghirdetett pályázatra idén
43 kis és közepes vállalat, valamint 45 nagyvállalat
jelentkezett. Öt terület mentén értékelték a pályázatokat:
vizsgálták, mennyire felel meg a törvényi előírásoknak,
mennyire érvényesülnek benne a munkáltatói és munkavállalói
érdekek, hogyan működik a szolgáltatókkal a kapcsolat és
mennyire optimális az adminisztráció.

- A mezőny első
fele az adótörvények szempontjából hibátlan pályázatot
nyújtott be, igazából olyan apró különbségek döntöttek, mint
hogy ki veszi jobban figyelembe a dolgozói igényeket, vagy mennyire
figyelnek oda az adminisztrációra. Ugyanakkor szembetűnő probléma
volt, hogy a versenyzők 30 százalékánál hiányzott az önkéntes
nyugdíjpénztárakhoz kapcsolódó nyilatkozat, amelyből kiderül,
hogy a dolgozó kap-e máshonnan ilyen juttatást -– értékelte a
pályázókat Fata László. A szakember azonban úgy látja, a cégek
egyre informáltabbak, egyre jobb rendszereket alakítanak ki,
illetve pótolják a hiányosságokat, miként az az idei nyertesekre
is jellemző, akik között több tavalyi győztest is találunk.


Az Év Legjobb Cafeteria Rendszere
díjazottak:

Nagyvállalatok:

1. Egis Nyrt.
2.
Continental Automotive Hungary Kft.,
3. Magyar Telekom
3.
TMK-Automatika Kft.

Kis és középvállalatok:

1.
Sews-CE B. V Magyarország Fióktelepe ,
2. Mortoff Kft,
2.
Agro-Lőrinc Kft.
3. GDF Suez Energia Holding Zrt.

Szilágyi
Katalin